Jellacsich mozgalmai.
Jellacsich mozgalmai.
Zala-Egerszegről sept. 18-ról kelt hivatalos tudósítás szerint, Jellacsich tábora a Muraközbe betörvén, egy része Lendvának, a másik Letenyének vette útját; most Kanizsán állítólag 18,000-rel táboroz, Kiskomáromban pedig 7000-rel. Magyar táborunk Keszthelyen és vidékén készen áll, a zalai lakosok, a felkeléssel foglalkoznak, úgy mindazonáltal, nehogy határaik védetlenűl maradjanak. Jellacsich Zala megyéhez és a tisztviselőkhez rendeleteket bocsátott. Jellacsich ezen összeszedett-vedett csoportjának, melly ugyan fel fegyverezve vagyon, Horvátországbani sept. 13-ig szólló úti rendje kézhez kerülvén, ebből látszik, hogy 24,837 embere van, de Barcsnál is átjött mintegy 10,669. A sereg zsarol, a merre megyen, kenyeret, marhát, babot, dohányt, burgonyát, előfogatokat, fát stb; ha nem adatik dulással fenyeget, a kiszolgáltattak iránt nyugtatványokat ad. Azonkivül emberei kukoriczát, szőlőt raboltak, pinczéket vertek fel. Azon helységek lakosainak, kiket már kipusztított, vigasztalására, és felvilgáosítására, úgy az eddigi állandóságbani megmaradására a másod alispán küldetett ki. Bíztos kútfőből tudjuk, hogy Jellacsich katonáinak még eddig zsoldot nem adott, csak a zsarolásokkal táplálja olly biztatással azonban, hogy visszatértökkor a mit rabolhatnak tulajdonuk. – Fel, fel, zalai, somogyi, baranyai, tolnai, fejéri nép, ne hagyjátok vagyonotokat a rablóknak martalékul, védjétek magatokat! innen a kormány küld sereget sereg után védelmetökre. De védjétek ti is magatokat, kisebb nagyobb csapatokban háborítsátok, fogyaszszátok az ellenséget. Ha nem véditek magatokat, kirabol mindenetekből: ha véditek: éhen vész el; s el kell vesznie mind egy szálig.
A kinek szivében becsületes vér foly, ne várjon megbizást; gyüjtse lelkesítse a népet; s ártson az ellenségnek, a hogy lehet. A népet, ha tömegben felkél, legyőzni lehetetlen.
Azonban, ne gondolja a nép, hogy a tömegestuli fölkelésnek az volna czélja, hogy hadi sorba álljon az ellenség elibe. A nép-fölkelésnek rendeltetése az, hogy segitse a tábornak vitézlő népeit, semmivé tenni az ellenséget.
Erre a népnek, melly tömegben fölkél, ezer mód, ezer eszköz van kezében.
A népfölkelésnek feladata következő:
Oldalról és hátulról fenyegetése az ellenségnek.
Előle a marháknak és lovaknak elhajtása.
Elásása az eleségnek.
Az utaknak elrontása.
A falvaknak torlaszokkal ellátása vagy elsánczolása.
Egyes ellenséges futárok, ordonánczok és patrouillok elfogása.
A nyilt téreknek, hol az ellenség könnyen előre nyomultana, árkokkal keresztülmétszése.
Megtagadása vagy lehetlenné tétele a fuvaroknak az ellenség használatára.
A hidaknak, mellyeken keresztül kell jőnie, szétrombolása.
Az ellenség eleségének elfoglalása.
Ha az ellenség előrehalad, akkor a nép, háta mögött minden 324hidat, útat elrontson, hátráló vonalaiban nagy tömegekben gyülekezve közlekedéseit veszélyesítse.
A Dráva szomszédságában levő megyékben a nép nagy tömegben összegyülekezve, rontson be Horvátországba, igyekezzék részünkre a horvátok közt rokonszenvet, és Jellacsich ellen felkelést előidézni.
A Bakonyság körüli nép vegye be magát a Bakonyba nagy tömegekben, s onnét igyekezzék az ellenséget nyugtalanítani, éjjel nappal zaklatni, és neki minden pillanatban kárt tenni; szem előtt tartsa mindig azt, hogy a Bakonyság az ország anyagi főereje.
Ha valahol seregeink az ellenséggel összeütköznek, a nép elől, hátul, jobbról, balról, szóval: mindenfelől nagy tömegekben összegyülekezvén, igyekezzék az ellenség erejét megoszlatni, létezetét veszélyeztetni; ha megszalad, tömegestül reájok ütni és megsemmisíteni, kisebb ellenséges csapatoknak lest vetni, és őket tönkre tenni.
Főleg nagy szerepet viselhet a felkelt nép az erdőségekben, a honnét magát semmi úton módon kicsalni ne engedje.
Szóval: mindenütt és mindenkor minden alkalomban az ellenségnek kárt tenni és hadseregünk munkálatát védőrként segélni, és ez által Magyarország dicső fegyvere becsületét fentartani.
Ezekből tudja a nép, mit kell tennie. Rajta tehát, a ki nem akar feleségével, gyermekeivel, s minden vagyonával zsákmányul esni a rabló pártütőknek. Ha Somogynak, Zalának, Tolna, Baranya, Fejérnek, Veszprémnek minden kaszaforgatható embere esküt tesz magának istenre, a haza szent nevére, s a nemzet becsületére, hogy addig nem nyugszik, mig mindenik legalább egy rabló horvátot poklokra nem küld; két hét alatt hirmondó sem marad a pártütőkből.
