Kosztolányi Dezső: LOVASSZOBOR
LOVASSZOBOR
Jorge Guillén
Még egyre vágtat, nékem ugrik,
már majdnem a kezemig ér:
hiába távolodna untig,
szándéka szűkül, fogy a tér.
Mert én is harci ménre kapva,
szállok csodálatos kalandra:
álló és nyargaló alak.
Roppant nyugalma odavonzza
egész lelkem s ragyog a bronzba
a tiszta, téli ég alatt!
már majdnem a kezemig ér:
hiába távolodna untig,
szándéka szűkül, fogy a tér.
Mert én is harci ménre kapva,
szállok csodálatos kalandra:
álló és nyargaló alak.
Roppant nyugalma odavonzza
egész lelkem s ragyog a bronzba
a tiszta, téli ég alatt!
