Csolnok.
Csolnok.
Csolnok, kisközség, a Gete hegy lábánál, 299 házzal és 1599 lakossal, kik közül 1401 német, 113 tót, 81 magyar és 4 egyéb anyanyelvű. Vallásra nézve túlnyomóan római katholikusok. Határa 3250 kat. hold. A Csolt nemzetség ősi birtoka. 1233-ban Wathacholnuka, 1262-ben Kolnuk néven szerepel az oklevelekben. Szőlőhegyeit 1272-ben említik először. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint abban az időben már plébániája volt, mely a veszprémi egyházmegye budai főesperességi kerületéhez tartozott. Az 1531. évi adóösszeírás a nyulszigeti (Margitsziget) apáczák birtokának mondja. 1569-ben Pilis vármegyéhez tartozott. 1593-ban az Esztergom vármegyei hódolt falvak között szerepel, akkor 10 portája (jobbágytelek) volt. Bocskay István fölkelésekor (1606) már erős gyökeret vert benne a református vallás. A reformátusok temploma a mostani tanitói lak telkén állott s körülötte temetőjük terült el. Az 1647. évi adóösszeírás szerint 6 portája volt, de 1696-ban az elpusztult helységek között szerepel. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv a budai Klarisszákat említi birtokosainak. Plébániáját 1738-ban állították vissza. Templomát, az egykori kamaraelnök, gróf Grassalkovich Antal építtette. A Klarisszák rendjének eltörlése után 1848-ig a vallásalap földesurasága alá tartozott, a melynek ma is van itt nagyobb birtoka. 1738-ban közel félévig pestis dühöngött a faluban s az itteni reformátusok emiatt Únyra, Tinnyére és Nagysápra költöztek. A községben van fogyasztási és hitelszövetkezet, azonkívül „Auguszta” barna kőszén-akna. Postahivatala helyben van, távíró- és vasúti állomása Dorog, hajóállomása Esztergom.
