Dág.
Dág.
Dág, kisközség, a délkeleti határszélen, 129 házzal, 752 r. kath. lakossal, a kik között 376 tót, 275 német és 93 magyar anyanyelvű van. Határa 2056 kat. hold. 1262-ben Esztergomi Hermán ispán birtoka, a ki e helységet az esztergomi Ágoston-rendi szerzeteseknek adta. Ekkor Fejér vármegyéhez tartozott. Hermán ispán adományát, 19fiának, Péternek kérelmére 1270-ben V. István király is megerősítette. Később azonban Péter és Hermán e helységet eladták Magyar Pálnak, a ki 1364-ben Nagy Lajos király hozzájárulásával visszaadta az Ágoston-rendi szerzeteseknek. 1332-ben már fennállott a plébániája, mely a veszprémi egyházmegyéhez tartozott. A török világban elpusztult. Az 1715–1720. évi összeírásban még csak pusztaként szerepel. Az 1732–55. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint az esztergomi káptalan birtoka. Ekkor hat egész telkes jobbágy és hét zsellér lakta. Plébániáját 1805-ben állították vissza. 1812-ben már iskolája is volt. 1848-ig az esztergomi főkáptalan földesurasága alatt állott. Hozzátartozik Kis-Csév puszta, mely az 1715–20. évi összeírások alkalmával még önálló helység volt, melyhez a mai Dág helység is odatartozott. Jelenleg épen megfordítva, Dághoz tartozik Kis-Csév puszta. A község róm. kath. temploma 1826-ban épült. Jelenleg legnagyobb birtokosa az esztergomi főkáptalan. A már említett Kiscsév pusztán kívül idetartozik még Kucsera puszta is. Postája Csolnokon van, távíró-állomása Dorog, hajó-állomása Esztergom.
