3. A várnagyi intézmény 1596-ig, Egervár elestéig.
3. A várnagyi intézmény 1596-ig, Egervár elestéig.
Eger hősi ellentállása nem maradt hatástalanul a törökre sem. Ali budai pasa, a magyarországi török tartomány feje, kész volt alkudozásokba bocsátkozni. Verancsics Antal kiváló diplomata-pap hathónapi fegyverszünetet eszközölt ki abból a czélból, hogy ez idő alatt a magyar király követei felkereshessék a fényes portát, mely Szulejmán szavai szerint nyitva állott mindenki előtt. Ferdinánd az általános fejetlenségben, mert egész országát nem akarta török prédára bocsátani, 1556-ban lemondott Erdélyről János Zsigmond számára, de már Erdély tényleg úgyis előbb elszakadt. Hosszas alkudozások után 1559-ben jött létre a török-magyar békeszerződés 8 évre. De nem igen tartották be a békét, mert 1560 és 1562-ben újból békét kötöttek. Nádasdy Tamás ekként jellemezte a helyzetet: „a frigy megvan ugyan, de a ki közel lakik a törökhöz, otthon ne háljon.” Csak az 1568-ban kötött drinápolyi béke vetett véget az örökös hadakozásnak.
Bornemisza Gergely.
Zarkandy Pál.
Verancsics püspök.
Török-magyar viszály.
Horváth Ferencz.
Forgách Simon.
Török várharczok.
Német várkapitányok.
Rudolf király.
Rákóczy Zsigmond.
A szikszói csatározások.
A 15 éves török háboru.
Hatvan bevétele.
Nyáry Pál.
Eger bukása.
Mezőkeresztesi csata.
