Nyáry Pál.
Nyáry Pál.
Hatvan ostroma idézte elő Eger veszedelmét. III. Mohamed szultán tényleg nagy sereggel sietett Hatvan védelmére, de megkésett, azért a szolnoki, budai, győri iderendelt csapatokkal Szolnokon egyesülve, Eger támadására készült. Egerben bedeghi Nyáry Pál volt ekkor a várnagy. (1594 okt. 1–1596. okt. 14) Az állandó várőrség 1000 főből állott, melyhez Miksa főherczeg Hatvan bevétele után 2500 főnyi morva sereget küldött több ágyú és hadiszerrel. Utóbb Trczka Vilmos és Kinszky János német tisztekkel újra 500 gyalogos és 500 lovas érkezett a várba. Tehát az egész őrség 4500 emberből állott. Egervár állapotát Szamosközy írja le. A vár kőből épült, kőfallal volt körülvéve; a belső vár a város felett, a külső vár a hegyoldalban feküdt. A várost kőfal vette körül. Eger emez állapotában ellenállhatott volna a török ostromnak, ha kellő segítséget kap Miksa főherczegtől és a felvidéki hadaktól. Azonban Miksa főherczeg mindig attól tartott, hogy a török megváltoztatja útját, Bécsnek fordul, azért Váczon, majd Esztergomban foglalt állást seregével. Teufenbach felvidéki főkapitány is késlekedett, későn, az ostrom idején hívta össze Szerecsenre a felvidéki nemeseket, hogy siessenek Eger megmentésére. A felkelő sereg ekkor már sikertelennek találta Egernek megmentését, inkább Mezőkeresztesnél gyülekeztek, ide várták Miksa főherczeget és Zsigmond erdélyi fejedelmet.
