A vármegyei székhely.
A vármegyei székhely.
Heves vármegyének tehát ez időkben főispánja igazában nem volt, a megye törvényhatósága azonban állandóan kormányozta Heves vármegye népét, intézkedett annak területén és a magyarság ezt a hatóságot tekintette mindenkor jogos hatóságnak. Vármegye hivatalos személyiségei a töröktől mentes területre vonulnak, a megye határain kívül tartják vándorgyűléseiket. 1609-ben Heves vármegye Gömör vármegyével egyesülve Rimaszombatban tartotta üléseit. Mindkét megye külön tanácskozott, de a kettőnek egy alispánja volt: Dósa Tamás. A rimaszombati gyűlés emlékét őrzi Gyöngyös város ama privilégiuma, melyben II. Mátyás Gömör és Heves vármegyék rendeinek felterjesztésére elengedi a város lakóinak a saját boruk árusításáért járó illetékeket.60) Ugyancsak a Rimaszombatban tartott „hevesi congregation” hirdették ki Kovács János és testvéreinek nemesi levelét.62) Ez időkben készült el a vármegye új pecsétje is 1614-ben „Sigillum Comitatus Heves-Szolnok” körirattal.
60) Szederkényi i. m. III. Oktár 428–429. 1.
62) u. o.
