Névleges főispánok.
Névleges főispánok.
Bár Heves vármegye területe a török uralom alatt nyögött és a magyarországi hadvezetés e vidéket védtelenül hagyta, azért a vármegye területén a magyar hatóság működése állandóan megmaradt. Nyáry Pál volt Eger utolsó várnagya, vele az egri várnagyi intézmény megszünt s Heves vármegye hatósága fej nélkül maradt. Cserődy János (1586–1597) egri püspököt illette volna meg a főispáni hatáskör, de a töröktől püspöki székéből kiűzetve, megyéjéből távozott, püspöki illetéke fejében évi 400 forintnyi összeget kapott58) s már 1597-ben Nagyszombatban meghalt. A megürült püspökség javait, tizedeit a szepesi kamara kezelte, az szedette be a jövedelmeket, melyeket ezelőtt az egri vár fenntartására utaltak. Cserődy után a Nemzeti Múzeumban levő kamarai számadások szerint már 1598-ban Szuhay István volt Eger választott püspöke „electus Vepiscopus Agriensis”, míg az egri egyházmegyei schematizmus Schmidt műve nyomán püspöksége kezdetét 1600-ra helyezi. Szuhay István (1598–1607), Erdődy János (1610–24)59) Pyber János (1625–33) inkább névleges, mint tényleges püspökei és főispánjai Heves vármegyének. 1598–1633-ig vákált a püspöki és főispáni szék.
58) Nyugtái a Nemzeti Múzeum levéltárában. Pozsonyi kamarai iratok.
59) Egri schematismus 1907. Ezzel szemben Szederkényi a püspöki kinevezés idejét 1616-ra teszi a Magy. Tört. Oktár 19. k. 66. 1. után, de itt csak az áll, hogy gr. Erdődyt, kinevezett egri püspököt kir. tanácsossá nevezték ki s az esküt letette.
