A tatai országgyűlés.
A tatai országgyűlés.
A június 24-ére Székesfehérvárra összehívott országgyűlést a ragály miatt nem a városban, hanem a Tatára vezető országút mentén tartották meg egy erdő szélén, hol az urak és főpapok sátrak alatt tanyáztak. Ulászló, a ki az udvarral és a külállamok képviselőivel május 23-án érkezett Tatára, attól tartva, hogy a köznemesség nagy tömege könnyen leend terjesztője a ragálynak, azt óhajtotta, hogy megyénként két-három követet válaszszanak, s azután oszoljanak szét. E terv eleinte heves ellenzésre talált a köznemesség körében, de azután mégis belenyugodtak, mire a köznemesség képviselői, továbbá a főurak és főpapok, köztük Bakócz Tamás biboros érsek és Perényi Imre nádor, az utóbbi 200 lovas kíséretében, Tatára mentek, hol július 2-án, egy nyilt téren 443nagy nézőközönség előtt tartották első ülésüket. Az országgyűlésen a tárgyalások egy része nemzetközi ügyekre vonatkozott. A külállamok képviselői közül a pápai legátus, Miksa, XII. Lajos franczia király küldötte és a velenczei követ járultak az országgyűlés elé. Ez az országgyűlés, melyen a hatalmas európai államok követei jelentek meg, részint, hogy uralkodóik szövetségét felajánlják, részint hogy a törökök elleni hadjáratra buzdítsák a keresztény fejedelmeket, a régi dicsőséges korszakot látszott felújítani. A köznemesség képviselőinek eltávoztával csak a királyi tanács maradt Tatán. Ez hét főpapból és kilencz főúrból állott. Mivel a járvány még mindegyre tartott, Ulászló augusztus 14-én Komáromban telepedett le, honnan augusztus 30-án Nyitrába költözött, s az év hátralevő részét ott töltötte. (Millenn. Tört. IV. 338–391. – Wenzel: Tata fénykora.)
A tatai vár romjai.
Albert király kútja Neszmélyen.
439Tata ostroma.
(Az Országos Képtárból.)
Részlet a tatai várból.
A Mátyás-korabeli várkastély maradványa Tatán.
