Geologiai kép.
Geologiai kép.
Geologiailag Nyitravármegye hazánk legérdekesebb megyéi közé tartozik. Hegységeinek magját gránit és őskristályos palák képezik, környezve a palaeozói és mesozói lerakodásokkal. A Kis-Kárpátok szabályos vonulatát követő Fehérhegység, a Kis- és Nagy-Fátra végső nyulványai, az ezek között elterülő lösz-vidék termékeny rónáival, a Vág és Nyitra árterei, a hegység és síkság váltakozása, a legkellemesebben hatnak úgy a tájképeket kedvelő utazóra, mint a kutató geografusra és geologusra.
A Kis-Kárpátok szabályosan húzódó tömege keleti, hazánkba eső ereszkedőjén szelídebb lejtésű, mint ausztriai oldalán. Ezen nyugatra eső részen a Morva-síkság mintegy 220 méter közepes magasságban áll a tengerszint felett, míg a keleti részen a Vág síksága 190 m. absolut magassággal fejezhető ki.
A Kis-Kárpátok éjszakkeleti irányú vonulata Pozsonynál gránittömeggel kezdődik, mely azonban csakhamar véget ér, s már a Fehér-hegységben nyoma sincs a gránitnak; a Kárpátok vonulatában csak a Kriván-Fátrában bukkan elő, hogy azután a Magas-Tátra hatalmas tömegét alkossa. A Kis- és Nagy-Fátra azonban szintén gránitváz köré rakódott le, és ezen hegylánczok Nyitravármegyébe eső nyúlványaiban szintén megtaláljuk ugyanazon gránitot és kristályos palákat, melyekkel Pozsonytól északra találkozunk. Az Inovecz és Tribecs gránit-magja, a környező üledékes lerakodásokkal, mint egy-egy elszakított röghegység tünik elő. Nyitravármegyének ezen szétdarabolódott hegységei geologiailag igen érdekes és tájképileg változatos, szép képeket nyujtanak. A Vág völgyének jura- és krétakorbeli szirtes mészkövei, árkos besülyedésekkel megzavarva, Nyitravármegyében kezdődnek és végig nyúlnak a Vág völgyében messze északra az Árva eredetéig. Azon geologiai zavarodások, váltós vetődések, melyek a Vág völgyében oly szépen jelentkeznek, Nyitravármegye területén kezdődnek.
