Bérlet.
Bérlet.
Az egyes termelési ágak és azok jövedelmezőségének a fenntiekben foglalt részletezése után a bérleti viszonyok felemlítése kerül a sorrendre, annyival inkább, mivel, a mint az már az előzményekben felemlíttetett, e vármegye területén a haszonbérbe adott birtokterületek aránya, az egész országnak e nembeli százalékát 0.7-el felülmulja.
A vármegye talajának termőképessége, egyes vidékeken feltünően különbözvén, szükségszerű, hogy a bérleti viszonyok, illetőleg a haszonbérek is, egyes vidékek talajminőségének megfelelőleg, különbözők legyenek. Így a Vág völgyének déli részein levő káposztás földek után fizetett bérletárakat – melyek holdanként 150 frtot is kitesznek – nem tekintve, legnagyobb haszonbért fizetnek a vármegye éjszaknyugoti részeiben, még pedig a szakolczai járásban, holdanként 30–40 frt a szokásos haszonbér, míg az e járással szomszédos szeniczi járásban már 10–15 frtra sülyed az holdanként.
Ez utóbb jelzett összeg a vármegyében fizetett haszonbérleti árak átlagának tekinthető, a mennyiben egyes kiválóan termékeny vidékeken kívül, a hol ezenkívül a termények értékesítése sem jár árveszteségekkel, s a hol, mint p. o. a vágsellyei járás egyes tájain, a haszonbér holdanként 18 frtra is emelkedik, 10–15 frtnál nagyobb haszonbért nem fizetnek; míg a silányabb talaju földek haszonbérlete holdanként 5–8 frt között váltakozik.
