A kalocsai érsek és káptalan birtokai.
A kalocsai érsek és káptalan birtokai.
A kalocsai érsek bírta Kalocsa várát és városát; továbbá a hontokai érseki széket, a melyhez egy 1657-iki összeírás szerint mintegy 268, Bács, Pest, Baranya, 290Tolna, Bodrog és Csanád vármegyék területén fekvő helységekben lévő birtok-tartozott. E birtokok egy részét azonban az érsekek önmaguk szerezték. Az ősi és így királyi adományozásból, vagy magánalapítványokból származó birtokok, a mennyire a gyér adatokból kinyomozható, a következő soltmegyei helységekben voltak; Bód, Ordas, Orosz vagy Oroszi, Solt és Hontoka. (V. ö. Csánki adatai i. m. III: K. 374.1.) 1334-ben László érsek Gömör és Kishont vármegyékben fekvő birtokait átadja I. Károly királynak s ezek helyébe kapja: Geress, Tótfalu, Csalán, Butuzfalva, Gyümölcsén, Velencze, Újfalu, Lázárfalva helységeket. (Katona Hist. Eccl. Coloc. I. 367.) 1444-ben János érsek az egész Sárközt vallja magáénak, vagyis a solti szék délnyugati részét. Ugyanakkor híveinek: a Sármégyi, Orbágyszentgyörgyi Finta, Miskei, Homokmégyi, Adácsi, Bátyai, Piski családok tagjainak, kétségkívül mint egyházi nemeseinek, új adomány czímén adja Sármégy helység 1/9 részét, mint a néhai Magócs család birtokát. Egyházi nemesei és így birtokai is voltak még Kozmó, Szentkirály, Drág, Fekécs, Bakold, Bakháza, Hontoka és Orbágyszentgyörgy helységekben. (Csánki i. h.) 1559-ben az érsekség birtokaihoz tartoztak még: Foktő, Uszód, Kara, Zastó, Terenel, Rend, Nádasd, Nádudvar, Nána, Szentbenedek, Bogyoszló, Varajt, Présztelek, Drágszél, Kozma, Nagyka, Solt, Miske, Hontoka, Szentistván és természetesen Kalocsa is. (Katona i. m. II. 35. I.) 1674-ben Széchenyi György érsek a kir. kamarához intézett beadványában vitatta, hogy az érsekség ősi birtoktestéhez tartoztak még: Kisbalázs, Szentimre, Akasztó, Tetétlen, Adács és Szentkirály helységek is. (Orsz. Lvt. Neoreg. 988–53.)
A kalocsai káptalannak részei voltak Mikola, Czebe, Orbágy és Nyárád helységekben. (Csánki i, h.)
