A margitszigeti apáczák birtokai.
A margitszigeti apáczák birtokai.
A nyúlszigeti (majd Mária-, utóbb Margitszigeti) domonkos-apáczák kolostorának, IV. Béla király és neje e kedvelt alapításának, a szigeten kívül voltak még birtokai, a pilisi, pesti és a csepeli részeken. Övék volt jóformán a maga egészében Pomáz, Csaba ésTinnye (Wenzel Árpádkori Uj okmt. IX. 255. 573. O. L. DO. 16507. 17910. V. ö.: Csánki i. m. I. 18.); Sáp (1283-ban), Tordas, Hartyán, Taksony, Újbécs, Jenő, Czinkota, Szentmihály, Szakállas, Üllő, Dunavarsány és Kuldó; meg a jenei rév, melynek jövedelmén azonban a budai káptalannal kellett osztozniok. (Csánki i. m. I. 44.) Övék volt még IV. Béla adományából Oszlár, Süly, Ökörd, Nemus és Nagyüst (Fejér CD. IV. II. 486.); Nána comes hagyományából Solymár (u. o. IV. III. 315). V. István király adományából (1270) Ráda (u. o. VI. I. 49.); Mártonvásári Gergely adományából (1272) Tordács (u. o. V. I. 178.); Moys kir. tárnokmestertől kapták (1274) Piliscsabát (A. II. 200). 1280-ban IV. László nővérétől, Erzsébettől, Tökölyt a Csepelszigeten, a hol már előbb övék volt Szigetszentmiklós és Ülbö szigete (u. o. V. II. 1). Végül övék volt Dömsöd táján a Keveaszó völgyének jelentékeny része (V. ö. Csánki adatait III. K. 382–383).
