Kossuth-főutcza.
Kossuth-főutcza.
A vasúti indóház tengelyében nyúlik be a koczkakővel kirakott s mindkét oldalán széles sétaúttal szegélyezett s fákkal beültetett Kossuth-főutcza, mely egy kilométernyi nyílegyenességgel visz be a város szívébe: a piacztérre. A baloldalon mindjárt megragadja figyelmünket egy hosszan elnyuló emeletes épület, melynek nemzeti színre festett kapujáról s az előtte álló katonai őrségről azonnal ráismerünk a honvédlaktanyára. Ezt a hatalmas és nagy udvaru épületet a város emelte az I. honvéd-gyalogezred itt állomásozó zászlóaljának. A honvéd laktanya hosszúságában a jobboldalon városi telkek állanak szintén. Az ezen emelt épületek egyikében a méntelep apaállatai vannak elhelyezve, a másik saroképület pedig a város tulajdonát alkotó Fehérkereszt-vendéglő, kedvelt kirándulóhelye főleg az iparos-osztálynak. A főutcza tengelyébe itt szögellik be jobbról a baja–aradi műútnak majsai szakasza, balról pedig a nagyszőlőútat magába felvett izsáki út, melyet a törvényhatóság most köveztet. A majsai út e szakaszán húzódnak végig a kincstár hatalmas dohánybeváltó raktárai, a hol a Kiskunfélegyházán és vidéken termelt nagymennyiségű dohányleveleket raktározzák be egész az elszállításig. E nagy telep majdnem száz munkást foglalkoztat egész éven át, kik szívesen mennek munkára a „dohányba.” A honvéd-laktanya háta mögött az izsáki-út mentén terül el a néhány év alatt felépített Urbán város, mely egy gazdag Urbán nevű gazdálkodó jól értékesített telkein épült fel. Ennek végében van a Spitzer-féle műkő- és czementgyár, mely égető kemenczét is állítván, egyedüli képviselője városunkban a kályha-, majolika- és agyagiparnak.
