A polgárság élete.
A polgárság élete.
A férfiak ruházata a XVI–XVII. században hamuszínű és fehér abaposztóból állott, mert a török a hitetleneknek megtiltotta a kék és a zöld szín viselését. Gombokat nem használtak, hanem kapcsokat, fekete süveget és csizmát hordtak. Az asszonyok az aranyos himzésű ingvállakat s kivált a hidegben, a füles gerezna nevű mentét viselték. A leányok gyöngyöket nem hordtak, hanem csipkékkel ékesített fodrokat kötöttek a nyakukba. Mind a leányok, mind az asszonyok csizmában jártak.
A leányok szűzességének megóvására szigorú szabályokat hoztak. Ha egy leányt paráznaságon értek, szüleiről rámaradt mindennemű ingó és ingatlan vagyonának elvesztésére ítélték. (Balla G.: Nagykőrösi krónika. 15–17. l.)
A helység lakosai sokat adtak kiváltságaikra és szabadságukra; a XVII. század óta más vallásúakat mint reformátusokat, nem is vettek föl maguk közé, hogy vallási viszályok ne támadjanak közöttük.
Földesuraik részére évenként csupán egy bizonyos váltságösszeget fizettek, ép úgy, mint abban az időben, mikor még a város a magyar királyok földesúri hatósága alá tartozott. A XVII. században csupán 1630-tól kezdve ismerjük a földesurakat. Ekkor Szinthay Márton, 1648-ban Kátay Ferencz volt a helység földesura, 1650-ben pedig Kátay Ferencz, Vámosi István és mások, a kiknek nevét a krónika elhallgatta.
