Fejlődés.
Fejlődés.
Mikor a török uralom megszünt, a város újabb anyagi áldozatokat hozott a katonaság eltartására. 1690-ben 500 mérő búzát és 15 vágómarhát, 1691-ben öt porta után 2500 frt adót fizetett. 1695-ben portáinak száma kilenczre emelkedett fel, így a Pest vármegye területéhez tartozó helységek között a legtöbbel volt megróva. E nagy adók ellenére a város jelentékeny fejlődésnek indult. A Mokcsay család 1692-ben a ref. egyháznak telket adományozott, melyen most is az iskola épületei vannak. 1693-ban a város tornyába órát tétettek, melyet Sánta Ferencz tanácsos hozott Bécsből. 1697 január 25-én a város vásárjogot nyert Lipót királytól. 1698-ban a helybeli csizmadia-czéh nyert szabadalomlevelet, melyet a városi tanács 1714-ben újból megerősített. 1702-ben, Sepsei István főbírósága alatt, a városi tanács gróf Keglevich Zsigmondtól telket vett bérbe, melyen fölépítették a városházát, de ez 1738-ban, a kiütött tűzvész alkalmával elpusztult.
