Városháza.
Városháza.
Befelé haladva, ugyancsak a baloldalon áll az ódon, tornyos, egyemeletes városháza, homlokzatával a főtérre fordulva. Ezt a telket 1702-ben szerezte a város gróf Keglevich Zsigmondtól, 600 rhénes frtért, hogy városházát építsen rajta. A városháza föl is épült néhány évvel utóbb, de 1738-ban leégett, azonban újra fölépítették. A mai emeletes homlokzat a toronynyal 1811-ben készült. Mindkettő zsindelylyel volt fedve, melyet 1843-ban cseréppel váltottak föl. A toronyban volt a tűzőrség, melyet újabban a ref. templom tornyába helyeztek át. 1847-ben a délkeleti földszintes szárnyat is emeletre vették. 1887-ben s később 1895-ben újabb földszintes szárnyakat ragasztottak hozzá, de még így is oly szűk, hogy a városi hivatalok mind nem férnek el benne, hanem azok egy részét a város bérházaiban kell elhelyezni. Tervbe van véve egy új városháza, a régi érdekes homlokzatnak a fölhasználásával. A földszintes épületrészben van még a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár, mely 1860-ban alakult s mint ilyen, első volt az országban. Az első év forgalma a következő volt: bevétel 68.530.30 K, kiadás 60.365.94, készpénz 8164.36; vagyon 56.764.36, teher 56.160; nyereség 604.36 K. 1883-ban a 20.000 koronás alaptőkét 200.000 koronára emelték. Az elmult 1909. évben a forgalom főbb tételei már a következők: összforgalom 142,125.501.84 K, bevétel 21,780.528.85, kiadás 21,673.493.16, betétek 7,966.652.24 K; mérlegszámla: 6,702.602.55 K vagyon és 84.911.88 K tiszta nyereség. A takarékpénztár vezérigazgatója Kökény Dezső dr.
