Tarniakok, onogundur-bolgárok, szlávok.
Tarniakok, onogundur-bolgárok, szlávok.
Az avarokkal együtt már az 568. évben megindult a keleteurópai nomádok bolgárok, beköltözése. Így vándorolnak be 598 körül az avarokkal rokon tarniakok, 678 táján pedig az onogundur-bolgárok. Ezekhez járult, a szlávok és bolgárok beköltözése, kik 568–630 között jöttek be. Délvidéki emlékeiket Milleker írta össze.*
Délmagyarország régiségleletei a honfoglalás előtti időkből.
Az avaroknak meghódolt szlávok eredetileg a Volga, Don és Dnyeper vidékeiről telepedtek előbb az Elba mellékeire, onnan a Dunára. A VI. század elején még Morva- és Csehországban voltak. A Duna és az alsó Tisza mindkét parti tartományában már azelőtt is éltek szétszórtan szláv népfajok, így a régi Dácziában is. Schafarik szerint a hunok is telepítettek be földmívelő szlávokat, kik a sereget gabonával látták el. Bajánnak a bolgárok 558-ban hódoltak meg. Még régebben 487-ben Theodorik osztrogót király vert ki egy bolgár csapatot a mostani délmagyarországi területről. Az avarokkal jött hun-bolgár nép megtartá ugyan khánjait, de az avar király hegemoniája alatt. A bolgárok, bár egykoron uralkodtak a szlávokon, a meghódított szlávok nyelvét sajátították el. Temesmegyei nyelvemlékeik, a folyó- és helynevekben, mind ó-szláv nevek. Ilyenek: Cserna, Moravicza, Maros (Moris), Jaruga; Berzava,* Karas, Gáj, Knéz, Ulma, Greben, Jaszenova, Palánk, Vracsevgáj, Mramorak, Mosnicza, Lippa, Szolsicza, Zábrány, stb.
Némelyek a római Bersobis colonia helynévből származtatják.
