Történeti visszapillantás.
Történeti visszapillantás.
A Németországban támadt hitújítást Zemplén vármegye fogadta be legelőbb és innen áradt az szét egész Magyarországra. A reformáczió első évtizedei inkább a csendes forrongások kora volt. Csak a mikor belátták – mind a külföldön, mind minálunk – hogy a tervezett reformok a római katholikus egyház kebelében keresztül nem vihetők, akkor gondoltak arra, hogy a reformácziót, mint egyházat, hivatalosan is szervezzék. Ez a szervezkedés azonban, jó hosszú időn át, az egységes protestantizmus szervezkedése volt. A külön egyházzá való tömörülés, különböző vidékeken, különböző időkben történt. Így a tiszántúli egyházakban az 1561. évben készített debreczeni hitvallással, a felső megyékben pedig az 1562. évben tartott tarczali zsinaton, a hol először fogadták el saját hitvallásul Beza Tódornak 1560-ban készült genfi vallástételét és először mondták ki a ref. egyház hivatalos megalakulását. Míg azonban másutt a két részre szakadt prot. egyház mereven állott egymással szemközt, holott egységesen is alig tudtak volna ellenállni a visszahódítás munkájába fogott római katholiczismusnak: Zemplénben a két testvérfelekezetet valamely jótékony szellem szorosabban tudta egybefonni.
