Szelim fogadása
Szelim fogadása
Midőn Szelim szultán Perzsia ellen harcolt, fogadást tőn Allahnak, hogyha őt győzelemre segítendi, három nagyszerű templomot építtet neki: egyet Jeruzsálemben, másikat Budán, harmadikat Rómában.
A keresztyén világ titkos borzalommal hallá e fogadását a diadalmas szultánnak, s reszkettek attól Budán és Rómában. Azonban Szelim meghalt, utána fia ült a trónra, Szolimán. Gyászos emlékű név a magyarok előtt.
Ámde Budán örömünnepet ültek, midőn Szelim halálát meghallák, ő tehát nem teljesíté fogadását, s fia, Szolimán újabb békét ajánlva, küldé követét, Berghám béget, Lajoshoz.
A magyar kormányurak bölcsességet találtak abban, hogy ne adjanak választ a követnek; meghurcolták azt mindenfelé az országban, amerre a király járt, s az ozmanok becsapásának hírére, minden népjog meggyalázásával, meggyilkolák a követet, s beleveték őt a tatai halastóba. A követ halastóba fojtatását ugyan a későbbi történetbúvárok erősen kétségbevonják; de az tény marad, hogy a szultán követét fogságra vetették, s ez volt a nagy sérelem, amiért a szultán a magyar nemzet megfenyítését elhatározá.
Saját maga idézte föl a nemezist.
Ekkor Szolimán megesküvék, hogy apja fogadását ő fogja végrehajtani.
És ezzel elkezdődtek rajtunk a sors csapásai, amikben az a legszomorúbb, hogy meg voltak érdemelve.
