Zsolt. 108.
Zsolt. 108.
Isten jóságának háladatos elismerése és kegyelmének várása.
Zsolt. 108,1
Ének. Dávid zsoltára.
Zsolt. 108,2
Kész az én [Zsolt. 57,8. 9.] szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.
Zsolt. 108,3
Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
Zsolt. 108,4
Hálát adok néked [Zsolt. 18,50. 51.] a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
Zsolt. 108,5
Mert nagy, egek felett való a [Zsolt. 36,6. 57,10. 12.] te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
Zsolt. 108,6
Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
Zsolt. 108,7
Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a [Zsolt. 18,18.] te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
Zsolt. 108,8
Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, [Zsolt. 110,2. 60,8-14.] hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
Zsolt. 108,9
Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én [1 Móz. 49,8. 10.] törvényrendelőm.
Zsolt. 108,10
Moáb az én [4 Móz. 24,17. 18. 2 Sám. 8,2.] mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
Zsolt. 108,11
Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel [1 Krón. 18,13.] engem Edomig?
Zsolt. 108,12
Nem te vagy-é, [Zsolt. 18,30.] oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Zsolt. 108,13
Adj szabadulást nékünk az [vers 5. 1 Sám. 31,1-6.] ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!
Zsolt. 108,14
Istennel [2 Sám. 10,12. 13.] hatalmasan cselekszünk, és [Zsolt. 60,11. 12.] ő megtapodja ellenségeinket.
