Zsolt. 136.
Zsolt. 136.
Az örökké kegyelmes Isten magasztalásra méltó voltának felsorolása.
Zsolt. 136,1
Magasztaljátok az Urat, mert jó; [Zsolt. 106,1.] mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,2
Magasztaljátok az istenek [5 Móz. 10,17.] Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,3
Magasztaljátok az uraknak Urát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,4
A ki nagy csodákat [Zsolt. 72,18.] művel egyedül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,5
A ki teremtette [Jer. 10,12.] az egeket bölcseséggel; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,6
A ki kiterjesztette a földet a vizek fölé; [Zsolt. 24,2.] mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,7
A ki teremtette a [1 Móz. 1,16-18.] nagy világító testeket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,8
A napot, hogy uralkodjék nappal; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,9
A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,10
A ki megverte az égyiptomiakat elsőszülötteikben; mert [2 Móz. 12,29.] örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,11
A ki kihozta [2 Móz. 12,31-37.] Izráelt azok közül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,12
Hatalmas kézzel és kifeszített karral; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,13
A ki kétfelé [2 Móz. 14,21.] választotta a veres tengert; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,14
És átvitte Izráelt [2 Móz. 14,22-28.] annak közepén; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,15
Faraót pedig és seregét a veres tengerbe meríté; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,16
A ki vezérlette népét [2 Móz. 15,22.] a pusztában; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,17
A ki nagy [4 Móz. 21,21-25.] királyokat vert le; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,18
És megvert hatalmas királyokat; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,19
Szíhont, az [4 Móz. 21,21-25.] Emoreusok királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,20
Meg Ógot, [4 Móz. 21,33-35.] a Básán királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,21
És örökségül adta az ő földjüket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,22
Örökségül szolgájának, az Izráelnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,23
A ki megemlékezett rólunk alacsonyságunkban; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,24
És megszabadított minket elleneinktől; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,25
A ki eledelt ad [Zsolt. 147,9.] minden testnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 136,26
Magasztaljátok az egek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme!
