IZRAEL KIVONUL EGYIPTOMBÓL
IZRAEL KIVONUL EGYIPTOMBÓL
Ahogy a mikorra nehéz választ adni, éppoly nehéz a holra felelni, az útvonalat meghúzni. Az idők során számos kísérlet történt erre, de egyik sem ad meggyőző eredményt. Ugyanez érvényes a későbbi időszakra, a negyvenéves pusztai bolyongás helyszíneire és útvonalára. A Bibliában található megnevezéseknek csak elenyésző töredéke azonosítható a térkép ismert pontjaival. Részint azért, mert a sivatagos vidéken a hajdani tereppontok – egy-egy épület, fa, forrás, oázis – ma már sehol sincsenek, részint mert a bibliai elnevezés sokszor csak önmagát magyarázza, ugyanis arról az eseményről kapta a nevét, amely ott zajlott le, pl. Mára keserűt jelent, mert ott keserű vizet találtak.
A felhő- és tűzoszlop és a Vörös-tengeren való átvonulás csodáját ugyancsak igen sokféle módon próbálták magyarázni, de ezekre is áll, ami a tíz csapásra: mondai elemek, amik mögött lehet, de nem szükséges természetes indokokat keresnünk.
Hányan hagyták el Egyiptomot?
A Biblia szerint hatszázezer volt a gyalogos férfiak száma. A későbbi pusztai népszámlálás is hasonló, illetve még nagyobb számot eredményezett. Ha ehhez az öregeket, nőket és gyermekeket hozzászámítjuk, nagyjából kétmilliót kapunk – ez képtelenül eltúlzott szám. Valószínű, hogy a korabeli Egyiptomnak sem volt sokkal több lakója. Még a századrészével is nehéz lett volna egy tömegben vonulni, ennyi embert egy táborban tartani, a mostoha pusztai viszonyok között hosszú ideig táplálni vagy akár csak vízzel ellátni. Különféle becslések öt-tízezer emberre gondolnak. Ekkora néptömeg, miután a vándorlás során más néptörzsek is csatlakozhattak hozzá, már elég nagy volt, hogy idő múltán hozzáfogjon a kánaáni honfoglaláshoz.
