MÓZES ELHIVATÁSA
MÓZES ELHIVATÁSA
Mádián vagy Midián népét a Biblia Ábrahámnak öregkori feleségétől, Keturától, annak negyedik fiától eredezteti, tehát a zsidókkal rokon népnek számított. Jetró főpap, aki másutt Ráguel vagy Reuel néven is szerepel, alighanem Jahve papja volt, azé az Istené, aki később Mózes előtt megnyilatkozott. Vihar és tűzhányók istene volt ez a Jahve, Midián földjén ugyanis működő vulkánok álltak annak idején, és sokan úgy tartják, hogy itt, és nem a Sínai-félszigeten jelent meg Mózesnek Jahve, mivel Sínain soha nem működött tűzhányó. (Nehéz is elképzelni, hogy a pásztor sok száz kilométerre elkóboroljon nyájával!)
Jahve fontos dolgot nyilvánít ki magáról: Vagyok Aki Vagyok. Egyes bibliakutatók viszont úgy vélik, hogy a JHVH mássalhangzók, amelyek ezt a nevet adják, egy „viharzani” jelentésű héber igével kapcsolatosak, a Biblia tehát helytelen szóeredeztetésre alapozza Istennek ezt a kijelentését.
Mózes élete negyvenéves szakaszokra bomlik: negyvenéves volt, amikor Midiánba bujdosott, s nyolcvan, amikor az elhivatást kapta, végül negyvenéves pusztai bolyongás után ér majd véget az élete. A negyvenes szám még jó néhányszor előfordul a mózesi történetben és a Biblia számos más helyén, mert szent és tökéletes számnak tekintették; a háromszor negyven mint éveinek száma tehát azt akarta mondani: Mózes szent és tökéletes életet élt.
