A MENNYEI JERUZSÁLEM
A MENNYEI JERUZSÁLEM
Minden eddiginél kápráztatóbb látomás festi az új Teremtést, amelynek jelképe a mennyből aláereszkedett új Jeruzsálem. Kiterjedése minden irányban 2220 kilométer, területe tehát közel 5 millió km2, vagyis akkora, mint Európáé.
Hogy anyaga nem azonos a mindennapos földi városokéval, azt a nemes anyagok halmozásával érzékelteti a szerző: arany, gyöngy és a legkülönfélébb ékkövek alkotják az utcákat és falakat, az élet vize fakad fel a város közepén, és az egész Istennek és a Báránynak a lakóhelye, ezért templomra sincsen szükség benne.
Itt zárul le a korábban félbeszakadt mozzanat: a Bárány és arája menyegzőre készülnek. A menyasszony tehát nem más, mint az új Város a maga ünnepi díszében – és boldogságuknak már nem leszen vége.
Dániel annak idején azt az utasítást kapta az angyaltól, aki látomásai között kalauzolta: „Zárd le ezt a könyvet, pecsételd le a végső időkig!”
Jánosnak pedig ily ige szól – az angyaltól, de a későbbi mondatokból ítélve Jézustól: „Ne pecsételd le ennek a könyvnek jövendöléseit, mert az idő közel van!”…
