A Tiszaszabályozáskörül.
A Tiszaszabályozáskörül.
Sárköz Szathmár megyében nyárelő hónap 3-dikán 1846. Minekutána Lamm Jakab királyi mérnök hazánkfiának Ansicht zur Regulirung der Theisz Kassán Werfer Károlynál legközelebb nyomatott munkáját elolvastam: szoros hazafi kötelességemnek ismerem irántai véleményemet a tisztelt közönség előtt kimondani, melly abból áll: hogy ezen munkácska tökéletes vázlata annak, a mit csak jót és tökéletest a tudományon és tapasztaláson épitve a Tiszaszabályozásáról mondani vagy irni lehet. Csekély véleményem szerint csak ezen elveket követve lehet a Tiszát jól és helyesen szabályozni; valami pedig ezen elveken kivül a Tisza körül tétetnék, sem állandó jó sikerü, sem későbben következhető károk és veszedelmek nélkül nem fogna lenni.
Egyik főelve ezen munkának t. i. az, hogy a Tisza egy részének uj meder kerestessék. Ez mellőzhetlen kellék, minekutána a régi medernek helyzete természet elleni, és ezen medret jóvá tenni majd nem lehetlen. – Ezen elv szerint javasolja a szerző, a hogy Szamos és Kraszna vissza tétessék régi medrébe, az érfolyásába, és legrövidebb uton a Berettyóval és Körösökkel együtt Csongrádnál az alsó Tiszába utasitassék. Kiki átlátja, hogy ha ezen folyók viztömegétől a felső Tisza megmentetik, akkor Szathmár, Ugocsa, Bereg, Szabolcs, Heves, Zemplin és Ung vármegyék sorsa annyira megkönyitetik, hogy határain ugyszólván majd minden tetemesebb vizi munkálat felelegessé válnék.
A Szamos és ecsedi láp körül tett mérések adatai, azon vidéknek, mellyen valaha a Szamos ezen régi utjában folyt, szemléje, és a legalaposabb eszmélkedés az iránt, milly körülmények közt volt légyen a Tisza és Szamos azon időtájban, midőn az alföldet boritó tenger visszahuzódott, erős meggyőződést gerjesztenek, hogy ezek a Tiszát különösen nevelő vizek hajdan ezen uton folytak le, s következőleg most is vissza tétethetnének.
Azon férfiu, ki eddig hazánkban legtöbb és legnagyobb vizi épitményeket szerencsésen végre hajtott, kinek theoreticus tudománya és practicus s kiviteli tehetsége valóban europai hirre és névre érdemes (Beszédes József urat értem) ezen eszmét már több évek előtt irt munkájában érintette.
Most ezen elvet Lamm Jakab királyi mérnök ur szintugy 783igen tudós és a Tiszát 35 évig szemmel tartó, a vidéket és a Tiszába folyó vizeket tökéletesen ismerő egyén ujra nemcsak ajánlja, hanem mint egyedüli eszközt a Tisza szabályozására nélkülözhetlennek állitja, és erős adatokkal támogatja.
A dolog illy állásában, csekély véleményem szerint, kivánatos volna, hogy a Tiszaszabályozásban döntő hatással biró urak ezen körülményeket méltányolván, ezen mintegy uj tervet (mert a mint hallom, az eddigi tervek a Tiszát régi medrében hagyják meg) szoros vizsgálat alá venni, és létre hozni igyekezni méltoztatnának.
Azon kivánság, melly a tiszai társaság jegyző könyvében látható, miszerint a munkához még ez évben tettleg hozzá lehetne, vagy kellene fogni (melly csekély véleményem szerint a szenvedő laksoság iránti gyöngéd érzésből, és segitő készségből ered) annak, hogy illy roppant feladat, millyent a Tiszát szabályozó társaság hatásköre alávett, fontosan meg ne vizsgáltassék és ezen fontolással még bizonyos idő el ne foglaltassék, ellent nem állhat. Mert sokak nevében merem állitani, szivesen várunk még, csak olly terv alapitassék meg, melly bajainkon valódilag állandóul segitsen, és költségeinkben, munkáinkban várt eredményt szerezzen.
B. Vécsey Miklós.
