Mivel az igazságnak tartozunk.
Mivel az igazságnak tartozunk.
Ha az idegen küzügyeinkben s ezek iránti érzelmeinkbe betekint, lehetetlen hogy el ne foduljon ama végtelen ellenségeskedéstől, mellyet némellyek amott a másik oldalon az ujabb időkben üzni nem átallanak. A hazafinak pedig el kell szomorodnia, hogy is ásatik alá a nemzeti tekintélyemelés egyik tényezője, a vállalkozási szellem. – Uraim! hibánál, véteknél, bünnél több mit mámortokban elkövettek. Isten bocsássa meg. – Hogy a m. kereskedelmi társaság, mint egyik legfontosabb nemzeti vállalatunk szerencsétlenségbe esett, mi a világ minden egyesén és társaságán megtörténhetik, az minden magyarnak tetemesen fájdalmas, igen is; de valamint egy részről csüggedni gyávaság volna, ugy más részről az okokat egyedül gondatlanságban, könnyelmüségben, tulbizakodásban, vagy épen pártszellemben fürkészni a gyanusitások egész őrcsapatával, a legférfiatlanabb illoyalitás; sőt az okokat egyes, jó akaratáról és rendületlen tiszta jelleméről közönségesen ismert, és érette tisztelt férfiu ajánlásának tulajdonitani – nem, – e tulajdonitásnak nevét nem mondjuk ki. Szabót fényes és dicséretekkel halmozó bizonyitványok következtében nem annyira ajánlotta Kossuth a keletkező m. kereskedelmi társaságnak igazgatóul, mint Szabónak a programmban nyilvánitott saját ajánlkozását javasolta elfogadni.
És miért ne javasolta volna ezt? Emlékezzünk egy kissé vissza a multakra, hiszen nem özönviz előttiek ezek. Milly ellenséges elemekkel vala kénytelen a kereskedelmi társaság a legkétesébb harczot küzdeni már szülemlése korszakában! Kossuth, kinek lelkében mindenek felett a hazaszeretet lángol, inditványozá – s Hirlapjában megvitatá a kereskedelmi társaságot rendeltetésének egész fontosságában. Olvassa meg bár ki is a Hirlap 268, 282, 283 és 284 számait. És pártvállalatok szinén tul emelkedve a hazának különféle politikai hitvallásu fiai járulának az alapitáshoz.* A nemzetek istene áldja meg őket érette: – Szabó igazgatónak ajánlkozott. Ő Pozsonyban köztetszést nyert, minthogy kereskedelmi tudományt, tapasztalatot, a társaságnak magasabb szempontbóli felfogását, s ennek mintegy kellékét a magyarságot ohajtották az illetők a választandó egyénben feltalálni.
A kereskedelmi társaság első részvényese: Gr. Vay Ábrahám mármarosi főispány 10,000 ft., Gyürgy Pál krassói főispány 5000 ft., Kiss Pál fiumei kormányzó 3000 ft., gr. Batthyány Lajos 20,000 ft., Bárczay József kir. táblabiró 1000 ft., ifj. Szabó Pál 50,000 ft., Kossuth Lajos 6000 ft., Hertelendy Miksa torontáli követ 2500 ft., Karácsonyi László szintugy torontáli k. 3000 ft., Zsedényi Eduárd szepesi követ s helyt. tanácsnok 3000 ft., Szegheő József csongrádi követ 1000 ft., Lónyay Gábor zemplényi k. 1000 ft., b. Vay Lajos 1000 ft., gr. Pejacsevich János verőczei követ 6000 ft., Zákó István bácsi k. 1000 ft. Ullmann Móricz 10,000 fr., Marczibányi Lajos 2500 ft., Ilkey Sándor 1000 ft., Szentkirályi Móricz Pest megyei, Klauzál Gábor csongrádi, Piller László sárosi, Török Gábor aradi, Kubinyi Ferencz és Huszár Károly nógrádi, Szilber Antal szegedi, Zomborcsevich Ferencz szabadkai, Horhy Mihály fiumei, Perczel Móricz tolnai, Bónis Sámuel szabolcsi, Somssich Pál somogyi, Latinovics Károly bácsi, Pély Gábor, és Oláh Miklós hajdu-kerületi. Paulovics János n. szombathi, Járy György, és Koller Ferencz Pest városi, Botka Tivadar barsi, Trefort Ágoston Zólyom városi, Beőthy Ödön bihari, Szentkirályi László honthi, Bárzay Mihály abauji követ urak; nem különben Schercz Fülöp, Joanivocs György, gr. Vay Károly és Dániel, Inkey Zsigmond és Pulszky Ferencz urak mindenik egyenkint 500 ft mind pengőben.
1513A választás tehát a társaság első alapitóinak választása volt, mint természetes következése a személyes alkalmasvoltnak, és jeles bizonyitványoknak; valamint esztendő mulva a teljes felhatalmazottság ismét közös akarat nyilvánulása vala a legalább látszólag kiérdemlett bizodalomnak, és korán sem egy ember müve. Hogy pedig Szabó a politicai mezőn a mi oldalunkon állott – valjon félre kellett volna-e löknünk? valjon önök tették volna-e ezt. – Hogy megcsalódtunk, – hiszen ez sok becsületes ember osztályrésze, ugymondják önök maguk is. De bezzeg az érdemetlent nem legyezgettük. – Maga Kossuth lőn azonnal kérlelhetlen ostora, mihelyt az első, nem ugyan szándékos roszon, hanem csak titkolódzáson is rajta kapták. Nem vala a rajta kapottnak egy nyugalmas pillanata Kossuth komoly és minden viszonyt felejtető részrehajlatlan sürgetése előtt. Végre a legszigorubb eljárás nyomasztása elől, mellyet Kossuth a társaság érdekében a választmányban sürgetett, elillant. – És itt vagyunk a szomoru csalatkozás felleplezésénél. De mi következett? Kossuth, kinek önök – olly vétkes ráfogással teljes méltatlanul bűnül róják fel, hogy Szabót a társaságnak ajánlotta, nem volt könnyelmü tagja a választmánynak, nem hideg spectatora a vésznek, hanem mondhatni éjet nappallá téve a tevékenység egész erejével munkált, hogy a választmány a társaságnak vagyonát mennyire lehet megmentse. És sikerült. Minden részrehajlatlan becsületes ember csak hálát adhat neki. Hálát mint szigoru hivatalnoknak, hálát mint szilárd jellemü, és hálát mint a vész órájában éberfigyelmü és erős lelkü férfiunak. – Lesz még idő, midőn e crisisről szinte illy részrehajlatlan becsületességgel bővebben irunk.
Most még csak három rövidke megjegyzést azon urakhoz, kik olly nagyon vannak.
Először, nem dicséretes dolog ezen szomoritó eseményt a szabadelvü párt becsmérlésére kizsákmányolni, mert az illy ráfogásokban gazdag criminatióknál egyéb czél nincs, mint az amugy is megingatott hitelt lerontani, a magyar vállalatok iránti rokonszenvet meghűteni, magokban hazánkfiaiban is alaptalan gyanokodásokat kelteni, hogy legyen tovább is e hazában hiteltelenség.
Másodszor nagyon idétlen önöknek, zajgó urak, ama véleménye, miszerint kereskedelmi társaság igazgatásába csupán kereskedőknek kell befolyást engedni; mi nem az üzletet és állás veszszük fokmérőjeül annak, mennyire alkalmas valaki ez igazgatásban részt vehetni, hanem magasabb szempontbóli felfogását a társaság czéljának, tiszta jó akaratot, kereskedelmi tudományt, a magyar hazafias érzelmet, melly sajátságok kereskedőben és nem kereskedőben feltalálhatók.
Végre harmadszor, higyék el önök, hogy a m. kereskedelmi társaság valamint keletkezésért, ugy fenmaradásaért és megmentett vagyonaért Kossuthnak sokat sokat köszönhet.
