Logicai furcsaság.
Logicai furcsaság.
A B. P. Hiradó 598. számában az áll, hogy a védvámok elvének legislegutolsó következése: „járjunk meztelen és együk meg egymást.”
Én megvallom, ezen következtetés helyességét nem láthatom át. Megfoghatlan előttem ugyan is miszerint abból, hogy mi magyarok a tehetségig minden iparczikket csak magyarral akarunk készittetni, következzék: 1-ször: hogy minden magyar egyenkint mindent (és még is semmit) maga készitsen; 2-szor: hogy miután mindnyájan munkálódnánk s készitenénk valamit, az eredmény az legyen, mikép sem ruházatunk nem lenne, hanem meztelen járnánk, sem eledelünk, hanem egymást ennénk föl, mint a patkányok.
Miután mondom e következtetés helyességét be nem látom, megkisértem amaz állitást, hogy „a védvám mellett meztelen fogunk járni és egymást fölfaljuk,” syllogismussá alakitani. Lássuk
1) A kik maguknak öltözetet készitenek, azok nem járnak meztelen; ugy de mi magyarok készitünk magunknak öltözetet (a Hiradó szerint Pesten, Pozsonyban, Zomborban, Zayugróczon stb,), tehát mi meztelen járunk. Ez képtelenség, de nagy.
2) A védvám legislegutolsó következése az, hogy járjunk meztelen és együk meg egymást; ugy de Angol, Franczia, Porosz, Orosz és Osztrákországban védvámok vannak: tehát ott az emberek meztelen járnak és egymást eszik. –
1103Ez is képtelenség, még pedig az öregiből.
3) A hol az emberek meztelen járnak és egymást eszik, ott védvámnak kell lenni; ugyde a karaibok, botekudok több néger, és még több ausztraliai népek, a szó legszorosabb értelmében meztelen járnak és egymást fölfalják: tehát ott védvámnak kell lenni.
Ez is képtelenség. Mert biz ott legtávolabbról sincs védvám, nem védik ott a honi ipart, hanem van szabad kereskedés. Ott akár franczia, svéd, dán, spanyol vagy hollandi áru egyenlő vásárt talál.
Ezekből a tanuság:
1) Hogy képtelen azon állitás, mellyből bár hogy forgassuk is azt akár jobbrul balra, akár balról jobbra, a logica szabályai szerint nem lehet absurdumnál egyebet következtetni: mint itt a Hiradó állitásából.
Hogy lehet valamit egyszer igen üdvösnek, másszor pedig igen kárhozatosnak mondani, és a mellett igényt tartani a következetes, józan tapintatu stb. epithetumokra. A minthogy a Hiradó (és a politicai programm-töredék irója is) a védegyletet igen üdvösnek mondá, most pedig azt mondja, hogy annak az lesz a következése, mikép meztelen fogunk járni és egymást megeszszük.
T. M.
