Az ipar- és kereskedelmi hatóságok szer kezete s hatása az ausztriai birodalomban.
Az ipar- és kereskedelmi hatóságok szer kezete s hatása az ausztriai birodalomban.
(Vége.)
5) A gyárügyelőség legkitünőbb kötelessége abban áll, hogy a tartományi kormánynak tudakozásaira utasitást ad.
6) A vámhatósággal tartozik, annak minden ágában a legkitünőbb munkásokat, műértőket megismertetni, és igen sok gyári czikk fölött kellő fölvilágositást adni.
7) Hasonlókép tartozik, minthogy a sok gyáros egy testületet nem képez, nem is képezhet, behozatali vagy kiviteli tilalmak, vagy vámmódositási inditványok esetében, a legeldöntőbb fölvilágositást szerezni tőlök, mellyeket ők körükben és helyzetükben legkönnyebben és legbiztosabban megszerezhetnek.
8) Tisztében áll, a kincstári ügyelőséggel együtt, a legszabatosabb tudomással birni a kincstári előlegezésekről, a részletfizetésekre emlékezni, nehogy valamellyiknek behajtása elmulasztassék; s a biztosítékul kijelölt zálogok fölött őrködni.
9) A kincstári gépeket, szerszámokat, s azokról szóló leltárt gondja alá venni, s rendben tartani.
10) Szinte figyelemmel tartozik kisérni a kincstár költségein nevelendő kézmüves ujonczok képzését.
11) Folytonos és pontos tudomással tartozik birni a műiparosokról, a műiparról s annak keletéről, hogy igy bár melly alkalommal, midőn a tartományi biztosság hely vagy személybeli, vagy bármillyen különös fölvilágositást kiván, azt, még pedig biztosat, a gyárok fölügyelője adhasson. „A gyárügyelőségnek parancsolni, tiltani, tanácsolni, megkezdetni, hivatalosan beegyeledni nem szabad.” A gyári rendőrség fölött is csupán őrködnie szabad, a kihágásokat, patvarkodásokat azonban kiegyenlitnie tilos, hanem egyszerüen csak a hatóságnak kell följelentenie.
A gyárügyelőségnek egyébiránt csupán gyakorlati ismereteket kell szereznie, csak azt kell pontosan tudnia s bejelentenie a mi valósággal megvan, az iránt minek lenni 1104kell, nincs hatásköre, legfölebb is a kivánt, javitások iránti észrevételeit mellékelheti a tartományi kormánynak felküldendő jelentéséhez.
Nem kell neki az ipar javitásába, vezetésébe bocsátkozni, mert különben is igen terjedelmes kötelességei vannak; az itélet, az elhatározás a fölötte álló hatóság dolga, a gyárügyelőségnek csupán adatokat kell szerezni és előterjeszteni.
A gyárügyelőség kötelessége szüntelen a gyárakban és műhelyekben járni, a műfogásokról, szokások, viszonyok, összeköttetésekről, s a gyáripar ágainak valódi folyamáról helyes és kimeritő ismereteket szerezni.
Ezen minden tekintetben igen jeles utasitás a mulhatlanul bekövetkezni reménylt jó eredménynyel nem birt azon mértékben, mint várni lehetett volna. Minek lehet e szomoritó körülményt tulajdonitani, azt ki nem fürkészhetém; hanem annyi bizonyos, hogy a gyárbiztosság ujabb időkben azon iratokban, mellyeknek róla szólaniok kellene, még csak nem is emlitetik.
Van még az austriai birodalom némelly városaiban a helyhatóságok egy faja, az ipar és kereskedelem képviselőiül, az ugy nevezett kereskedői gremium. A kereskedelmi udvari bizottmány egy rendelete (1818. jun. 13-kán) ezt mondja arról.
A kereskedelmi osztály hiányos képviselete s fölügyelése, és azon körülmény miatt, hogy a kereskedelmi kamrák rendszeresitéseig ideiglenes rendezés is szükséges, a kormányra bizatott a szükséges előkészületeket megtenni.
Minek következtében megparancsoltatott, hogy minden kereskedő osztály külön összegyüljön, s kebeléből két képviselőt válaszszon; hogy e képviselők ismét maguk közül válaszszanak 5 előljárót, s ez 5 közül egyet elsőnek. Továbbá hogy ez ideiglenesen megválasztott képviselők, valamint az előljáróság is, a helybeli hatóságnak bejelentessék, hogy az előljáróság jogainak s kötelességeinek gyakorlatába kezdhessen addig is, míg az ügy végkép eldöntetnék.
A kereskedelmi előljáróság tiszte, előforduló hivatalos kiküldetések és tárgyalásoknál osztálya javára fölügyelni, ha szükség a fölebbvaló hatóság elé kérelemmel járulni, és minden keresetük körébe vágó kérdéseket kellőleg minden oldalról megvitatni, fejtegetni.
A falusi kereskedőket egy gremiumba egyesiteni tilos, mivel ennek haszna nem lenne, hanem tévedésekre és, hosszadalmasságokra szolgálna alkalmul.
Ugy látszik, hogy ezen provisoriumnál csakugyan meg is maradt a dolog, és egyedül a lombard-velenczei királyságban vannak kereskedelmi kamrák. Ezeket az olasz kormány egy 1811. jun. 27-kéről kelt parancsával hozta létre; főföladatuk a kereskedelem érdekei fölött őrködni, és mellesleg a gyárak virágzását, gyarapulását is elősegélni. A keresk. kamra tagjai, kiknek számuk a delegatiók különbsége miatt különböző, részint gyárosok, részint kereskedők (a szó teljes értelmében) közül választatnak, s arra kell figyelniök, a mi a kézmüvészetet és kereskedelmet érdekli, az akadályokat, s mikép lehessen ezeket elháritani, kell a felsőbbségnek fölterjeszteniök. Ezeknél kell magokat a gyárosoknak is bejelenteniök, firmájukat, firmavezetőjüket, társukat, helyüket bejegyeztetni, hogy a névjegyzék rendben legyen, és a hatósági 1105gyülés, melly az adót kiveti, az adóelosztásra szükséges adatokkal, ismeretekkel illőleg ellátassék.
Hogy a most emlitett hatóságok állása és hatáskörét könnyebben átláthassuk, álljon itt rövid előszámlálása s összeállitása a kereset-jogok osztogatásábani részvétüknek.
Valamelly kereset-jogot, a mennyiben ahhoz engedély kell, igazán véve minden helyhatóság adhat, ez tehát erre nézve az első biróság, a második a tartományi kormány. Akerülethez (megyéhez) folyamodni nem lehet. Az udvari iroda harmadik biróság a rendőri ipar-ügyekben, mindazáltal ide sem lehet appellálni két egyenlő itélet után; az udvari kincstár harmadik biróság ipar-kereskedelmi ügyekben, s ehhez két egyenlő itélet ellenében is lehet folyamodni. Hanem vannak kivételes esetek u. m.
a) Az Elbevám-törvényszékek hajó- és hajózási engedélyt adnak.
b) A rendőr-igazgatóság a fővárosban ad szabadságot bérkocsira, továbbá néző- és műjátékokra. De
c) A bányász-törvényszékek is adhatnak bányászati keresetre engedélyt.
d) A kerületek adnak:
1. házalóknak utilevelet;
2. méreggel kereskedésre szabadságot;
3. engedelmet adnak a folyók mellett mindenféle olly épületek és müvek felállitására, mellyek a hajózást elősegitik;
4. néző és bábjátékok rendezésére falun.
5. Ők határoznak valamelly bába vagy sebész képessége fölött, a sebészi keresetjog megadása ellenben a helyhatóságtól függ;
e) A tartományi kormány következőkre ad engedélyt:
1. nyilvános ügyvivőségre (agentia);
2. könyv- és óság-kereskedéshez;
3. kő- és papirnyomtatásra;
4. képkereskedés és réznyomáshoz;
5. nagykereskedés és országos gyár alapitásához;
6. bagaria- és külföldi bőrkereskedésre;
7. uj gyógyszertár felépitésére;
8. uj vashámorok és olvasztók felállitására; mint szintén vas és aczélmüvekre is:
9. üveghuták és más fafogyasztó művekre;
10. szodafőzésre;
11. serfőzőház épitésére;
12. falun kávé és billardházak felállitására;
13. durrezüst és durrhigany és a lőkupakok készitésére;
14. vándor szinészek, kötéltánczosok, küzdők, zenészek előadásira.
f) A tartományi kormány, a kincst. jövedelmi hivatallal közösen ad engedélyt olly iparos vállalatokra, melylyek ellenőrség alá eső árúk készitése s átalakitása végett létesitetnek.
g) Az udvari tincstár ad:
1. országos gyárengedélyt czukorfinomitókra;
2. országos gyárengedélyt a status-kincstárból történendő segélyezés alapjára;
3. engedélyt olly gyárak felállitására, az ország határánál, mellyeknek kerülete egy mérföld;
4. kizáró szabadalmat találmányokra.
1106h) Az udvari rendőrség ád engedélyt kölcsönkönyvtár nyitására.
A tartományi kormány ád jogot, nem catholicusoknak kézmüvesinas-, legény-évekre és remekelésre.
A háborgatók, kontárok (Störer), valamint utánnyomók elleni törvényes kereset és intézkedés, a helybeli felsőség hatásköréhez tartozik; a kerületi hivatalok jóváhagyják a mester- és gyárjegyeket. A hetivásárok napjának meghatározása, vagy az országos vásár napjának egy napról a másikra áttétele a tartományi kormány hatáskörébe vág. Országos vásárra szabadalmat az udvari iroda ad.
A mondottak befejezéséül fog szolgálni, ha még némelly rendszabályokat emlitek meg, mellyek által az ausztriai kormány az ipart; kereskedést emelni, gyarapitani igyekvék. Például szolgáljanak e következők:
1. A tartományi kormányok az üzlet gyarapitásán igyekezzenek (udvari rendelet 1770. évi mart. 30.).
Uj keresetágak meghonosulásáról a tartományi kormányzónak havonkinti tudósitás tetessék. (1791. évi decemberben).
3. A forgalom könnyitése, vámkedvezmények által, s némelly egyes nemzetek kegyelése, a viszonyosság tekintetéből.
4. Austria védvámrendszere. A belföldi (austriai örökös tartományokbeli) gyártás védelmére keltek az 1764. évi; 1774. évi; l 775. évi; 1784. évi; 1788. évi patensek, s az 1792. évi jun. 30-ki törvény. Mind ezen határozatok azonban az 1835-ki jul. 11-kén kelt és kihirdetett vám- és status-egyedárussági rendelet által lényeges változást szenvedtek; sőt e törvény is, a kereskedelem könnyitését czélzó szellemben többször lágyitatott s mérsékeltetett.
5) Az iparos kiképezését eszközlő intézetek tágitása, javitása, leginkább tanintézetek, termény és gyártmánygyüjtemények, nyilvános kiállitások iparegyletek által.
6. A statistica segéde. Az ipar minden ágának statisticai átnézeti táblákba leendő soroztatásáról gondoskodva lőn az 1832. mart. 18-ról, 1833. oct. 5-ről, 1835. oct. 10-ről, leginkább pedig az 1837. jul. 13-ról kelt rendelete által az udvari kincstárnak.
Az utóbb emlitett rendelet foglalata, lényégében, imigy következik.
Az előjáróságok kereset-adó tábláinak használata, meglehetős forrásul szolgál egy ipar-statisca szerkesztésénél. Minthogy pedig a keresetadó-kezelés tökéletesedett, annál inkább reménylhető, hogy belőle jövőre e statistikához biztos adatok vétethetnek. Használni kell még a fogyasztásiadó-táblákat, vám-ellenőri jegyzékeket, összeirási rovatokat, telekadói-sorozatokat, catastralis méréseket, valamint azon jegyzeteket is, mellyek a cs. kir. számvevő-hivatalnál, részint az emlitett kutfők után, részint az alsóbb hatóságoknak a kerületi hivatalok utján a tartományi számvevőséghez történő időnkénti följelentéseiből gyüjtetnek össze.
Ennélfogva a tartományi kormányokkal közöltetett egy, az illyriai kormánytól szerkesztett illyr iparstatistica; melly is a földterületi, népességi, mezőgazdászati, ki- és beviteli, terjedelmi, alap- és forgalmi tőkék, és a kereset-adó szempontjából sorozva, rendezve levén, kimeritő és könnyü áttekintetét nyujtja az illyr nemzeti vagyonnak.
Egy illy képet csupán csak illy sorozat által is lehet létesiteni, és mulhatatlanul szükséges az, hogy a tartomány 1107müipara, egyszer részletekben, máskor a fölület erejéhez mérve, tárgyaltassék.
Ez okból történt már egy előbbi, udvari kincstári rendeletben is intés arra, hogy a kereset, telek- és fogyasztási adótabellák, valamint más már létező segédeszközök használatba vétessenek. – Miért is, a kidolgozandó áttekintet, mellynél az illyr tabellák példányul szolgáljanak, a keresetadói szakosztálylyal, és a tartományi számvevő hivatallal egyetértésben, vizsgáltassék meg.
A keresetadó-könyvek, osztályozási táblák, és a műiparos ügyekben évenkint előforduló, s az illető referenstől, a statistica kidolgozására nevezendő egyénhez, legrövidebb uton küldendő statisticai adatok, olly legdúsabb források, hogy elegendők a mezőgazdászat, műipar és kereskedelem statisticai áttekintetére.
Tudva van, hogy Austriában a statistica mezeje leginkább itt megnevezett ágaiban, dús és szép gyümölcsöket mutathat fel. – A rendekezés alatt állott anyagokhoz mérve, az austriai birodalom statisticai tabellái, mellyeket az administrativ statistica igazgatósága, s a cs. kir. udvari kincstár számvevő-osztálya adott ki, a létező legjobb hivatalos statisticai munkák közé tartoznak.
