FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
Páris junius 30. A szerencsésen elnyomott lázadás utófájdalmai még soká fogják a köztársaságot kinzani, s magasb rendeltetése betöltésében gátlani. – Ma az egész város az aligmult napok véres eseményeinek részletességeivel, s a vizsgálatból kitünő különösségekkel foglalkozik. A kegyetlen kihágásokkal s gyanús magaviseletével vádolt 8-ik, 9-ik s 12-ik nemzetőrségi legiónak lefegyverkezése még folyvást tart. A lázadók legdühösebben a fényüzési s divatárusi boltok ellen törtek, azokat nagyobbrészt kirablák vagy szétverték. – Egy befogott lázadó zsebében illy irott rendeleteket találtak: a kétszáz franknál magasb adót fizetők 10 évre polgári és politicai jogaiktól megfosztatnak. Az 1845. óta bármi hivatalt viseltek ingó s ingatlan javai elkoboztatnak. Az 1793-ki alkotmány visszaállíttatik, s hadsereg oszlottassék fel.
Több kitünő egyén a lázadásbani részvét gyanuja miatt elfogatott. Lamoricičre parancsából az 5-ik legio alezredesét bebörtönözték; hasonlag Esquiros politicai irót is. – A bűnösök kipuhatolásával foglalkozó választmány háromféle osztályt állított föl, kik erőltetve vettek részt a csatában; s kiket tévedésből fogtak be. Már is sokan, igazolva ártatlanságokat, szabadon bocsáttattak. Csaknem mindeniknél tetemes pénzt találtak, zubonyok alá rejtve. Csak a „la pitié” cz. korházba vietetteknél 1549 ezer francot, s a vallatásnál sokan kimondák, hogy a kapott pénzért már csak kellett valamit tenni. – A lázadás fővezéreit még mindig nem lehetett kipattantani. A reszletes kérdéseknél bámulatos módon felelnek a kérdezettek. Például, miért harczoltak? „a politicai s társadalmi köztársaság javáért”, mi alatt szerintök „a kézmüvesek kormánya” értetik. – A lázadók számát biztosan lehet 40–45 ezerre tenni, s ellenök 50 ezer párisi s tartományi nemzetőrségen kivül 30 ezer sorkatonaság harczol.t. – Páris illy embermészárlást még nem látott soha, Robespierre uralkodása árnyéka sem lehet e lázadásnak, s a legvénebb katonai aggastyánok azt erősitik, hogy soha illy dühös harczot, a kétségbeesés mérgével mindkét oldalról vívott megtámadást soha nem láttak. Az egyetlen, s szabadsági fát, melly még 1691 óta álla fön, egy ágyugolyó kitörte. Az elfogottak között igen sok tiz, tizenkét éves gyermek is van. Az elesettek között van Clarke az orleánsi vasut igazgató főmérnöke. Tiz parancsnoktiszt közül 5 megsebesittetett, kettő meghalt: Negrier és Bréa. – A lázadók már apróbb csapatokban a Páris körüli várerősségbe szállítattak, onnan a tengeren túlra deportálandók.
Egy franczia lap azon érdekes megjegyzést teszi, hogy 1787-től kezdve a franczia nevezetesb forradalmak mindég Pius nevü pápák alatt történtek. XVI-ik Lajos VI-ik Pius pápa alatt fejetetett le. Napoleon VII. Pius alatt döntötte meg a köztársaságot. X-ik Károly VIII-ik Lajos Fülöp IX-ik Pius alatt vesztették el koronáikat.
