Falusi posta
Falusi posta
Láttak már valaha falura frissen érkezett újságot, amely gyűrődött, fagyos, de jó téli szagú a vasúton, tengelyen, szánon tett hosszú utazástól?
Még egy kis hómaradék is van rajta, amint István – Szent Mihály háziszolgája és hajdúja – elhozta őt besötétedés után a falusi postahivatalból, mert az öregebb Sztáray nagyságos asszony nem képzelte el az estét másként, mint újságolvasással az ebédlőasztal lapjáig húzott függőlámpa alatt, míg leánya, Mathilde sokkal kevésbé érdeklődött az események iránt. Szundikált vagy kötögetett a dívány sarkában, közel a kályhához.
– Arra vagyok kíváncsi, hogy mi történt azzal a Zeitunggal, aki ládában utazott a német vasutakon, míg rajtacsípték! Ezzel a félbolond szabóval, mi történt – mond özvegy Sztárayné, miután az újságra alkalmazott nyomtatott címszalagot (nevével és előfizetése lejárásának időpontbeli feltüntetésével) megvizsgálta, akár egy levelet, amelyet valódi címére küldtek. Idegen újságot a világért se nyitott volna ki. De minden alkalommal kíváncsi volt, hogy Szent Mihály valóban addig az időpontig – ősztől tavaszig – újította meg az előfizetést, mint ahogy ígérte.
– Vajon ott volt Koritnovszky az atlétabál rendezői között? – kérdezte Mathilde a sarokból, de lusta volt felállni.
– Koritnovszky meghalt, mióta Szent Mihályné lettél – felelt özvegy Sztárayné, anélkül hogy leányára egyetlen pillantást vetett volna. Felbontván a friss, jó szagú, a nagyvilágból postaszánon érkezett újságot, a címszalagot eltette lapjelzőnek az ócska angol regénykönyvbe, amelyet odáig olvasott, és kinyújtott karral (mert szemüveget nem szeretett használni), a függőlámpa alatt olvasgatni kezdte az újságot.
(Szent Mihály, a ház ura ebben az időben még a Rigóban üldögélt356 barátai, a dohánybeváltó tisztek és adótisztek és más helybeli notabilitások társaságában. Politikai vagy tudományos vita folyt, nem hagyhatta el helyét. Majd hazajön, és anyósa előadásából úgyis megtudja, hogy mi történt a külvilágban. Lesz-e háború?)
