átszól
átszól tárgyatlan ige
1. Átszól vkinek v. vhova (vmin): vmely közbeeső tárgyon, akadályon túl levő v. távolabb álló személynek mond vmit, szól hozzá. Átszólt a szomszédjának a kerítésen. Átszólt a túloldali ház ablakába az ismerősének. Átszólt a túlsó oldalra. Egy másik úr egy harmadik úrnak átszólt az asztalon keresztül. (Jókai Mór) Fölajánlotta, hogy haza is küldhet egyet-mást a kisinassal, csak szóljon át hozzá telefonon. (Kosztolányi Dezső)
2. Átszól vkinek v. (ritka) vkihez: átmegy vkihez, és közöl vele vmit, szól neki. Szólj át neki, hogy jöjjön!
3. Átszól vkiért v. (vkinek) vmiért: a) távolabb levő személynek odaszól, s áthívja magához, v. kéri, hogy vmit adjon oda neki. Átszóltam a szomszédért, mindjárt jön. Szólj át a szomszédnak az újságért; b) távolabb álló v. a közelben lakó személyhez odamegy, és elhívja magával, ill. kér tőle vmit. Mindjárt jövök, csak átszólok a szomszédért. Menj, szólj át a szomszédnak a rostáért.
átszólás; átszóló.
