átvető
átvető melléknév és főnév
I. melléknév
1. (ritka) Olyan, aki, ami átvet (1–2) vmit. A terítőt az asztalon átvető nő.
2. (régies) Olyan <ruhadarab v. annak tartozéka>, amely a testet nem burkolja be, hanem csak lazán rásimul, ill. ilyen ruhadarab(ok) összefogására való. Átvető kendő, lánc. Szoknyáit lehúzta a nehéz aranycsipke, mentéjét az arany átvető lánc. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -je (régies) Átvető ruhadarab, főleg kendő v. menteféle. Átvetőjét magára terítette.
