beköszönt
beköszönt tárgyatlan ige
1. (választékos) Beállít, belép v. betér vhova. Egy szép napon ismét beköszöntött hozzánk. Jó hírrel köszöntött be ismerőseihez. Hejh nem így volt hajdanában … A szegény, kit Isten küldött, Ide gyakran beköszöntött. (Vörösmarty Mihály)
2. (átvitt értelemben, költői) Megérkezik, <évszak, idő stb.> beáll. Beköszöntött az esős idő, a hideg, a tél. Beköszöntött hozzájuk a nélkülözés. Új korszak köszöntött be. A szerelem s az öröm beköszöntenek a kicsi házba. (Vörösmarty Mihály) Íme az esztendő tavaszi zöld szinben Újulva köszönt bé. (Arany János) Szigorú tél köszöntött be. (Kosztolányi Dezső)
3. (ritka, régies) Hivatalba lépésekor beszédet mond. Októberben Pestre megyek …, hogy már valahára beköszöntsek az akadémiába. (Gyulai Pál)
beköszöntés; beköszöntött.
