díszítés
díszítés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. (csak egyes számban) A díszít (1, 4) igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit díszítenek. A terem díszítésével még nem készültek el.
2. (csak egyes számban) Az a tárgy, amely vmit díszít, v. amellyel vmit díszítenek, ill. ezeknek összessége. A terem díszítése a vörös és nemzetiszínű zászlókból állt. Volt [a kalap] díszítésében barna sastoll, kőszáli zergének szakálla és fehér havasi gyopár. (Krúdy Gyula)
3. Művészi jellegű díszítőelem; díszítmény; dísz. A falon tarka díszítések voltak. A cifra szűr díszítése a stilizált tulipán. Az épület homlokzatának díszítései túlságosan gazdagok.
díszítési; díszítésű.
