éktelenkedik
éktelenkedik [e-e-ë] tárgyatlan ige -ett, -jék (-jen) [ë, ë] (csak 3. személyben)
<Csúnya tárgy, visszataszító jelenség> szemet sértő módon van, látható vhol. Ruháján nagy folt éktelenkedett. Arcán hatalmas vágás éktelenkedik. Az udvaron nagy szederfák álltak …, odább egy nagy galambdúc éktelenkedett. (Jókai Mór)
éktelenkedés; éktelenkedő.
