feledség
feledség [feleccség] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (régies, költői)
Feledés (1–2). Feledségbe ® megy; feledségbe merül. Itt van a bérc …, Mely a hőst és hírét eltemette, Bús feledség hamván, s néma hant. (Kölcsey Ferenc) A feledség, mint a sulyos köd Borult a völgyre vastagon. (Arany János) Ne hagyjuk feledségbe menni a mi óriásainkat. (Jókai Mór)
