gyüszmékel
gyüszmékel [ë] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (tájszó)
<Személy kisebb távolságon> komoly ok v. cél nélkül minduntalan jön-megy, jár-kel. Mit gyüszmékelsz annyit, mért nem fogsz már a dologhoz? Jött, ment, gyüszmékelt szegény … (Móricz Zsigmond)
gyüszmékel; gyüszmékelés; gyüszmékelő.
