gyűszű
gyűszű főnév -t, -je [e]
Kemény, rendsz. gödröcskés felületű kis tok, melyet varráskor a középső ujjra húznak, hogy a varrótűt a kelmén, anyagon könnyebben áttolják, és a tű foka az ujjat meg ne sértse. Gyűszű nélkül varr. Gyűszűvel könnyebb ölteni. Vastag bőrt csak gyűszűvel lehet varrni. S hogy gyenge ujját meg ne szúrja, | arany gyűszűt viselt az ujja. (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben, túlzó) Egy gyűszűre való: <rendsz. folyadékból> nagyon kevés; egy gyűszűnyi. De iszen mehetnek oda, … nem ad [az ecetből] … a boszorkány egy gyűszűre valót sem. (Jókai Mór) || b. jelzői használat(ban) (túlzó) Vmiből olyan kevés, amennyi egy gyűszűben is elfér: egy gyűszűnyi, nagyon kevés. Csak egy gyűszű pálinkát adott.
Szóösszetétel(ek): gyűszűtartó.
gyűszűnyi; gyűszűs.
