hirtelenében
hirtelenében [e-e-e] határozószó
1. Rendkívül rövid idő alatt és váratlanul. Nagy hirtelenében. Hirtelenében ott termett.
2. Alaposabb előkészület nélkül, sietve, hamarjában. Hirtelenében összetákol vmit. A piktor uramnak az vala a dolga, Hogy egy címert fessen nagy hirtelenében. (Mikszáth Kálmán)
3. <A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt> hirtelen. Nem szolgálhatok [vele] nagy hirtelenében. (Vas Gereben) Hiszen … nem volt hirtelenében más alkalmatosság. (Mikszáth Kálmán) || a. <Értelmi tevékenységet, érzést jelentő kifejezésekkel kapcsolatban:> mivel nem volt elegendő ideje meggondolni, átérezni. Hirtelenében nem tudta, mit tegyen. Hirtelenében elfelejtette bezárni az ajtót. Hirtelenében úgy érezte, hogy …
