keresztülesik
keresztülesik [l-e] tárgyatlan ige
1. Keresztülesik vmin: úgy esik (I. 4), hogy estében részben v. egészben túlesik vmely tárgyon v. akadályon; átesik rajta. Keresztülesett a bőröndön, a lócán, a zsámolyon. Az ajtóban elbukott, … keresztülesve a küszöbön. (Jókai Mór) || a. Keresztülesik vmin: <feldobott tárgy, ugró ember, állat> vmi fölött elhaladva rajta túl esik le. A labda keresztülesett a kerítésen.
2. Keresztülesik vmin: úgy esik, hull, hogy esés közben vminek nyílásán, résén áthatol, átesik. Ezen a tetőn már keresztülesik az eső. Van annyi hézag a ruháján, hogy majdnem maga is keresztülesik rajta. (Vas Gereben)
3. (átvitt értelemben) <Vmilyen, rendsz. kellemetlen dolgon> túljut, átesik. Keresztülesett a himlőn, a tűzkeresztségen. Ezen keresztül kell esni. A vendég … alig várta, hogy az ebéden keresztülessenek. (Vas Gereben)
keresztülesés; keresztülesett; keresztüleső.
