keresztülfekszik
keresztülfekszik ige
1. tárgyatlan <Úton, ösvényen> keresztben fekszik, ill. ilyen helyzetbe oda lefekszik. Keresztülfekszik az úton. || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Vmely nagyobb területen> szélességében v. egész hosszában végignyúlik, a terület egyik szélétől a másikig ér. [Az üstökös] hosszú egyenes fénykévéje keresztülfeküdt az égen. (Jókai Mór)
2. tárgyas (ritka, irodalmi nyelvben) Keresztülfekszik vmit: keresztezi vkinek az útját. Síkos a föld és alóla Ki-kicsuszamlik az ut, Tüske rántja meg ruháit … Majd elébe vág s keresztül-Fekszi ösvenyét az ér. (Arany János)
keresztülfektet; keresztülfeküdt; keresztülfekvés; keresztülfekvő.
