leás
leás ige
1. tárgyatlan Ásva a földben lefelé halad, ill. így lejut, leér vmeddig. Ha egy-két métert leásol, már víz fakad. Öt méterre leástak.
2. tárgyas A földbe ásott mélyedésbe helyez, erősít vmit. Leássák a cölöpöket. Másnap reggel a vérhelyen [= vesztőhelyen] rózsa virított. Valaki rózsákat ása le ott csuprokban. (Kazinczy Ferenc)
3. tárgyas (ritka, régies, irodalmi nyelvben) Gödröt ásva, abban eltemet vkit, vmit. Könnyei csordultak. Mély föld gyomrába leásná Most tetemét. (Vörösmarty Mihály) Elértünk a temetőbe, és leástuk őt. (Petőfi Sándor)
leásás; leásat; leásott.
