melankólia
melankólia [ë v. e] főnév ..iát, ..iája (régies írva: melancholia is)
1. Levert, szomorkás hangulat; mélabú, búskomorság. Te a setét erdők vadonjain Szeretsz álmodozni, ó melancholia! (Berzsenyi Dániel) Szemeiből édes-bús melancholia tükröződik. (Mikszáth Kálmán)
2. (orvostudomány, lélektan) Tartós lehangoltsággal, lelki működések gátoltságával, főleg az önbizalom csökkenésével járó komor lelkiállapot, amely súlyos eseteiben elmebetegséggé fajulhat; depresszió, búskomorság.
melankóliás.
