mennyire
mennyire [e-e] ragos névmás, kérdő•
A címszó sorának végére a „kérdő” szó után beiktatandó a következő szöveg: (határozószó-szerűen)
1. Milyen messzire?, mekkora távolságra? Mennyire van ide Pest? Mennyire volt onnan a tenger?
2. (átvitt értelemben) <Vmely cél megközelítésében> milyen fokon?, milyen messze? Mennyire vagy a tanulásban? No, mennyire vagytok (pl. a munkában, a barátságban)? Vajon mennyire ment vele? (Csiky Gergely) || a. Milyen mértékben, fokban? Látja, mennyire dolgozunk?
3. <Felkiáltásban, csodálkozás, sajnálkozás, felháborodás kifejezésében, fokozó, esetleg túlzó értelemben:> milyen nagy fokban!, milyen nagy mértékben! De még mennyire!: <fokozó válaszként:> nagyon is! Mennyire ügyes ez a gyerek! Mennyire kellene ez most! Hát a cserkeszek bort is isznak? – De még mennyire! (Jókai Mór) Bírónak… most először jutott eszébe, hogy mennyire egyedül áll a világon. (Ambrus Zoltán) Gábor pap a kocsijára ült… Mennyire… csudálkoznak majd a hívei, ha meglátják, hogy megmenekült. (Gárdonyi Géza) Hát mondd, hihetsz-e annak, | ki fűtve lakik öt szobát… | ő langyos vízben ül s borong, | hogy óh, mi mennyire nyomorgunk. (József Attila)
Szóösszetétel(ek): akármennyire; amennyire; bármennyire.
