múlékony
múlékony [ú v. u] melléknév -an, -abb (választékos)
1. Nem sokáig tartó, gyorsan elmúló, eltűnő <állapot, folyamat, jelenség>. Múlékony érzés, fejfájás, gyengélkedés, harag, öröm. || a. Olyan <jelenség, állapot>, amelynek az a jellemző tulajdonsága, hogy hamar véget ér, elmúlik; mulandó. Houssayenek egész gondolkodása … a dandyre vall, ha ugyan szabad e múlékony értelmű szóval jelölni azt a mindig élő típust, mely … minden változatában ugyanazokat a belső sajátságokat mutatta. (Ambrus Zoltán)
2. (ritka) Előbb-utóbb elpusztuló <anyag, emberi alkotás>; mulandó, romlékony. A történetbúvárnak nehéz volna már … nyomára találni azon ragyogó kéjlakoknak, mikkel főuraink ez erdőket megnépesíték; múlékony anyagból voltak azok épülve. (Jókai Mór)
múlékonyság.
