nyertes
nyertes [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév -en [e]
1. Olyan <személy, csapat>, aki, amely vmely versenyt, játékot megnyert, ill. vmely versengésben győzött első lett győztes. Nyertes csapat, fél, férfi. || a. Olyan <személy>, aki harcban győzött; győztes. Utoljára még is vajda lőn a nyertes: Nyakát szeli Puknak. (Arany János)
2. (ritka) Olyan <személy, közösség>, aki, amely sorsolás útján nyereményt kapott. A lottóban nyertes barátom. || a. Olyan <szám v. nyerési lehetőséget biztosító fogadási, sorsolási jegy, szelvény stb.>, amelyet sorsolásban nyereménnyel húztak ki. Nyertes kötvény, sorsjegy, szám, szelvény.
3. (ritka) Olyan <személy>, aki vmely pert megnyert. Kegyelmet senkisem adhat itt, csupán csak a nyertes felperes. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] Nyertes (főleg 2) személy. A nyertesek fölvehetik a nyereményt. Sorsozzanak [= sorsoljanak ki]! s a nyertesé vagyok. (Vörösmarty Mihály) Az a nyertes, aki jobban tud kiabálni. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): díjnyertes; pályanyertes; pernyertes.
