szabadkozás
szabadkozás főnév -t, -ok, -a (kissé választékos)
Általában a szabadkozik (1–2) igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; az a tény, hogy vki szabadkozik.
1. Kínálás, megtiszteltetés, kitüntetés, jutalom, anyagi előny elhárítása, visszautasítása szerénységből, vminek elfogadása ellen való szerény v. udvarias tiltakozás, vonakodás. Hosszas szabadkozás után fogadta csak el az ajándékot. || a. Vmely feladat, felelősség, kötelesség, kötelezettség ellen való enyhe tiltakozás, alóla szabadulni, előle kitérni igyekvés; vmitől, vminek megtétele ellen való vonakodás; szabódás. Csak némi szabadkozás után volt hajlandó vállalkozni a dologra. Tüzre olaj a kifogás, Kopasz mentség, szabadkozás. (Arany János)
2. Szerény, udvarias v. szégyenkező magyarázkodás vmi miatt; mentegetődzés vmiért. Az ebéd szerénysége, a késés miatti szabadkozás.
3. (régies) Tiltakozás, ellenkezés. Létezésök örök szabadkozás az egyenlőség ellen. (Kemény Zsigmond)
szabadkozási.
