szín [3]
szín [3] főnév -t, -ek [ë v. e], -e [e] (film, színház)
1. Színpad a díszlettel együtt. → Nyílt színen; → átvonul a színen; a színre → lép. A szín egy kunyhó belsejét ábrázolja. Jobbágynak… hoznak egy betakart halottat és a szín hátulja közepén leteszik. (Katona József) A görög tragédiában rendesen követ, hírnök vagy szolga beszéli el, ami a szín mögött történik. (Péterfy Jenő)
2. Színdarab felvonásának az a része, amely más díszletben is játszik, mint az előbbi rész, v. amely előtt a cselekmény folyamatában időmúlást kell képzelni. Vhány színen → játszik a darab. Shakespeare darabjai sok színből állanak. A tizenegyedik szín vigasztalan mélységből… kiemeli őt…, arcát a fény felé fordítva… (Karinthy Frigyes)
3. Színpadon való előadás v. előadások sorozata. Színre → állít vmit, vkit; színre hoz v. visz: <színdarabot> műsorra tűz, előad; vmi színre → kerül; vmi lekerül a színről. Tegnap este új darab került színre. A sikerült vígjáték tartotta magát a színen.
4. (elavult) Színház. (1–2). Táblabíró úr Pesten létében az ottani német színt… szorgalmatosan gyakorolta [= látogatta]. (Kölcsey Ferenc) De íme látom a szín gyermekét [= a színésznőt] Alélva húzni fáradt lábait… (Vörösmarty Mihály)
Szóösszetétel(ek): 1. színügy; 2. játékszín.
