szőkeség
szőkeség [e] főnév -et, -e [ë, e]
1. (csak egyes számban) Vkinek, vminek a szőke melléknévvel kifejezett tulajdonsága. Hajának szőkesége; az érő kalászok szőkesége; a nyírfák szőkesége. Megbabonázta annak a lánynak a szőkesége. Gergely megismerte Fürjest, akinek a szőkesége szinte világított az éjszakában. (Gárdonyi Géza) Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők … S e szőkeségben újra érzem őt. (Juhász Gyula)
2. (többes számban ritka) (átvitt értelemben, bizalmas) Szőke személy, főként nő, kislány, gyermek. Aranyos kis szőkeség; bájos szőkeség.
